templomi kincs: Az antik tp-ok szükségszerűen kincseskamrává váltak, főleg a nemesfémből való fogadalmi ajándékok és önkéntes adományok miatt. Amit közvetlenül nem használtak kultikus célra, az az istenségnek szentelt →kincsként a tp-ban maradt. Így a szentélyek az idők folyamán mintegy a bank szerepét is betöltötték. A Kiv 30,11 szerint már Mózes bevezetett egyfajta kultikus adót. A →jeruzsálemi templomban mindenesetre éppoly sok ~ felgyülemlett, mint a nagy egyiptomi és gör. szentélyekben. A fejed-ek és a gazdagok újabbnál újabb adományokkal gyarapították a ~et, de gyarapodott a ~ az önkéntes adományok (perselyek) és a →templomadó révén is. A 2Mak 3,10-ből kikövetkeztethető, hogy a gazdagok tőkéit és az özvegyek, árvák pénzét is a Tp-ban helyezték letétbe. A kirság bukása után a Templom az állami →kincstár szerepét is betöltötte. Az első adatot Jahve kincsére (→átok) vonatkozóan Józs 6,19 tartalmazza. A Templomot az idők folyamán többször kifosztották, így Sisák (1Kir 14,26; 2Krón 12,9), Hazael (2Kir 12,18), Nebukadnezár (24,13; 2Krón 36,18), Antiokhosz Epiphanész (1Mak 1,16; 2Mak 5,21), Titus és katonái. Az ÚSz-ben Mt 27,6 említi a ~et. →korbán R.É.

BL:1786.